Globális árfelhajtó tényezők
Az elmúlt években az élelmiszerárak drámai növekedése több egymással összefüggő globális és hazai tényezőre vezethető vissza. A jelenség nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem komplex, többrétegű problémáról van szó, amely a termeléstől a fogyasztói kosárig számos ponton jelentkezik.
Globális árfelhajtó tényezők
Az élelmiszerárakat elsősorban a globális piacok határozzák meg, ezért a nemzetközi események közvetlenül hatnak a hazai árakra is.
Háború Ukrajnában: Az orosz-ukrán háború az egyik legfőbb ok. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, és a háború miatt a szállítási útvonalak és a termelés is jelentős mértékben akadozik. Ez a búzától a napraforgóolajig számos alapvető élelmiszer árát emeli világszerte.
Energiaköltségek növekedése: A magasabb energiaárak (gáz, villany, üzemanyag) a teljes élelmiszer-ellátási láncban éreztetik a hatásukat. A mezőgazdasági gépek, a műtrágyagyártás, a szállítás és a boltokban lévő hűtőpultok üzemeltetése mind rengeteg energiát igényel, melynek költségeit a termelők és kereskedők áthárítják a fogyasztókra.
Logisztikai zavarok: A globális szállítási láncban bekövetkező zavarok – mint a COVID-19 idején tapasztalt korlátozások vagy a Szuezi-csatornában elakadt hajó esete – jelentősen megnövelik a szállítási költségeket és a termékek piacra jutásának idejét. Ez a paradicsom példáján jól látszik: ha a spanyolországi termés szállítási költségei drágábbak lesznek, az a magyar boltok polcain is azonnal meglátszik.
Klímaváltozás: Az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszály, az árvíz vagy a fagykárok, jelentősen csökkentik a terméshozamokat és tönkretehetik a terményeket. A kisebb kínálat pedig magasabb árakat eredményez.
Hazai sajátosságok
A globális trendeken felül a magyarországi piacnak is megvannak a saját specifikumai.
Forint gyengülése: A forint árfolyamának gyengülése az euróhoz és a dollárhoz képest drágítja az importtermékeket. Mivel Magyarország számos élelmiszer-alapanyagból importra szorul, ez a gyengülés közvetlenül növeli a bevásárlás árát.
ÁFA-szabályozás: Az élelmiszerekre vonatkozó magas, 27%-os ÁFA-kulcs Európai uniós szinten is az egyik legmagasabb. Ezt az adóterhet a kereskedők beépítik a végleges eladási árba, amit a fogyasztó fizet meg.
Bérköltségek növekedése: A munkaerőhiány miatt a bérek emelkedése a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban is szükséges volt. Ezek a növekvő kiadások szintén beépülnek a termékek árába.
A „paradicsom paradoxona”
A paradicsom, amit a szupermarketben megvásárolsz, egy mikrokozmosza az élelmiszerárak drámai növekedésének. A termelőnek szembe kell néznie a magas üzemanyag- és műtrágyaárakkal. A szállítónak a drága üzemanyaggal és a munkaerőköltségekkel. A boltnak a rezsivel és a logisztikai költségekkel. Ráadásul a hazai piacra gyakran külföldről, például Spanyolországból vagy Hollandiából érkezik a paradicsom, ami a gyengülő forint miatt még drágábbá teszi.
A helyzetet súlyosbítja a globális termelési láncban rejlő sebezhetőség. Ha egyetlen ponton, legyen az egy háború vagy egy hajó elakadása, zavar támad, az a több ezer kilométerre lévő boltokban is azonnal érezteti a hatását. A paradicsom tehát nem csupán egy zöldség, hanem egy komplex gazdasági lánc része, amelyben minden külső és belső tényező nyomot hagy.
